Sok dolog kavarog a fejemben a tegnap esti bejegyzés óta is, és sajnos nem feltétlenül vidámságból. Tegnap olyan dolog történt a városunkban, amiről eddig azt hittem, csak valahol máshol történhet meg, bár amennyire tudom, nálunk is volt már hasonlóra példa.
A hideg futkos a hátamon, mióta tegnap elolvastam ezt a főcímet: Halálra szúrtak egy fiatalt Dunaújvárosban!. Mondom, mi van?! Azért ez nagyon durva... Persze, erre is lehet azt mondani, hogy az élet megy tovább, mert mennie kell, de elképzelni sem tudom, ezek után a család, vagy a barátok, osztálytársak hogyan érezhetik magukat ma... Nem ismertem a srácot, de azt hiszem, hogy ez egy olyan tragédia, ami mindenképpen borzasztó...

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

És természetesen örömmel köszöntöm a Legjobb Barátnőmet a rendszeres olvasóim között! Dóri, remélem ti is belevágtok a blogolásba a (nem is olyan) messzi Németországban, hogy követhessük a kinti életeteket és erasmusos kalandjaitokat! :) Puszi Nektek!
És szép napot kívánok Mindenkinek, és hogy lássátok meg az élet apró örömeit is! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése