2010. március 18., csütörtök

Egy nagypapáért...


Nem akartam ehhez többet hozzáfűzni, nem nagyon van mit mondani, de rájöttem, hogy a nehéz pillanatokban az ember különösen hálás lehet - egy összetartó család mellett - a BARÁTOKnak, akikkel lehet felszabadultan nevetni, még a nehéz dolgok közepette is, és mellettük az ember el tudja felejteni, ha csak rövid időre is - percekre, órákra -, hogy az élet milyen kemény és kegyetlen is tud lenni.

2 megjegyzés:

  1. 'Mindazokért, kiket nem láttunk már régen,
    akik velünk együtt ünnepelnek az égben,
    kiknek őrizgetjük szellemét,
    mindenkiért egy-egy gyertya égjen...'

    :-(

    VálaszTörlés
  2. Igen, nehéz is ehhez bármit hozzátenni, hát én is nagyon átérzem, hogy mennyire fontosak a BARÁTOK és hogy kik is azok... az élet meg sajnos olykor nehéz ;(

    VálaszTörlés