Hát akkor... Játsszunk! :)

Gyorsan el is döntöttem, hogy játszani fogunk, az előző bejegyzésben megírt események apropóján! A játék menete a "szokásos", hagyj itt egy bejegyzést, és az sem baj, ha kiteszed a saját blogodba is a felhívást, ha van erre helyed, lehetőséged!
Ajándékok tekintetében még gondolkodóban vagyok, de már kezdenek kristályosodni az elképzelések, majd folyamatosan jelzem, hogy miért is folyik a játék. Annyi már biztos, hogy több nyertest is szeretnék sorsolni!

A jelentkezésre hagyok 25 napot, ugyanis negyedszáz éves leszek nemsokára, meg hát így lesz bőven idő, hogy minél többen idetaláljanak! A határidő így október 19-e éjfél, sorsolni pedig 20-án fogok! Tehát akkor: Játékra fel!


És ha már ennyire játékra fel, én is játszok másoknál szépséges nyereményekért, hátha mellém szegődik a szerencse. :)
PunkyJazznél egy nagyon szép üvegmedált lehet nyerni, ami a szivárvány színeiben pompázik.

Ringunál pedig egy pipacsos szettet nyernék szívesen, ami levendula és menta színeket visel magán, szokatlan, éppen ettől nagyon különleges!

Játszani kellene...

A honlap elérte az 5000-es látogatói számot, és nekem is nemsokára születésnapom lesz. Igaz, hogy mostanában nem voltam túl aktív, nem nagyon alkottam, de azt hiszem, lassan játékot kellene hirdetnem. Biztosat nem tudok, de figyeljetek, kitalálok valamit! :)

Gondolatok

Elég sok dolog kavarog most a fejemben, kellemes dolgok és kevésbé pozitívak, de összességében most inkább vagyok vidám és jókedvű, mint depis.
Mint látjátok, szabadidőm és energiám nem lett sokkal több a blogolásra, kreatív alkotásra, eddig valahogy nem éreztem a késztetést, most már azért alakul a dolog, jönnek a fejembe az ötletek, lehet, hogy ha kicsit lazább lesz a 7végém, végre születik 1-2 új darab. Éppen ma találkoztam néhány barátnőmmel (kb ezer év után - tudom, ez kicsit az én hibám is...), és kaptam 1-2 kedves szót a korábbi alkotásaimmal és a bloggal kapcsolatban, azt hiszem, ez is ad majd egy kis új lendületet. :)
Amúgy egy biztos, nem unatkozom mostanában, a tanévkezdés elég sok melóval jár idén is, van mit szervezni a suliban. Aztán München után elkezdtem kondizni járni egyik barátnőmmel, heti 2(-3) alkalommal megyünk le, jókat szórakozunk az önjelölt sztár-body-builder-eken, de azért közben csinálgatjuk a kis feladatainkat is :)
Hétvégenként általában találkozok a legjobb barátokkal, haverokkal, beülünk, iszogatunk, beszélgetünk, néha csapódnak jófej(re részegedett) ismerősök, jól elvagyunk, ezeken az estéken tudok igazán kikapcsolni, még ha sokszor szóba is kerül a meló, a suli ilyenkor is...
Az augusztus 20-i hétvégén anyával Szegeden voltunk 3 napot, nagyon jó volt, városnéztünk, tűzijátékot a rakpartról, vadasparkot, növénykertet, víztornyot, kivilágított várost, szép és jó volt minden :)

Az elmúlt 7végét pedig Pesten töltöttem, eredetileg nagybandával-állatkertezős 7végét terveztünk, hát ez hellyel-közzel sikerült, nagy bandával (részben a "müncheni" csajokkal) mentünk bulizni (a szőke herceggel még mindig nem sikerült találkoznom), aztán volt egy kis vásárolgatós-nézelődős-3D-mozizós délutánunk, majd egy esős futamunk az éjszakai futáson, de mindent sikerült túlélnünk :) vasárnap du. pedig az állatkertbe is sikerült kijutnunk, szép, napsütéses időben, csak kár, hogy elég kevés időnk volt rá.
Amúgy furcsa dolog ez, a barátokkal együtt lógni, nézni őket, hallgatni, ahogy a pasijukról, a párkapcsolatukról beszélnek, megélik azt, néha ez nagyon le tud törni, na nem azért, mert nem örülök annak, hogy a számomra kedves emberek boldogok, végre, újra, folyamatosan, csak ettől én valahogy még nyomorultabbnak érzem magam, hogy én nem tudok "felmutatni" egy épkézláb kapcsolatot, pedig annyira szeretnék... csak valahogy nem akar menni a dolog. vagy jönni... vagy izé... vagy valamit biztosan rosszul csinálok... nem tudom...
aztán máskor meg tök boldogan elvagyok azokkal az emberekkel, akik vannak nekem, akik körülöttem vannak, barátok, ismerősök, munkatársak, ilyesmi. jó, hogy vannak olyan napok, amikor az ember érzi, hogy szeretik, hogy sokan gondolnak rá, ilyen volt pl. most a névnapom, feltöltött energiával, hogy kaptam sms-eket, e-képeslapot, szóbeli köszöntéseket, és még olyanok is írtak, akikről nem is hittem... vagyis azon annyira nem lepődök meg, hogy gondolt rám (vagy igen?!), de hogy még írt is... :) szóval vannak ilyen kellemes élmények is, amik kellenek ahhoz, hogy ne depizzek be, amikor rosszabb passzban vagyok, de azért majdcsak kibírom, bár remélem, olyan nagyon sokáig nem kell szenvednem...
Na jó, azt hiszem, itt sem szenvedek tovább (és szenvedtetlek titeket), inkább elteszem magam aludni, hátha álmodok valami pozitív fordulatot :) ami valóra is válhatna. legalábbis jó hinni benne. a csodában és a szőke hercegben. :) :) :) :) :)

Bocsánat

amiért ennyire eltűntem az utóbbi hetekben. A németországi nyaralás után néhány nappal csőtörés volt a lépcsőházban, elázott a szobám, most hétvégén sikerült végre visszapakolni, van lila falam és új ágyam :) persze az ezzel járó kellemetlenség kb. a hátunk közepére sem kellett... ráadásul a laptopom sem volt nálam, még a kiruccanás előtt vittem be a szervizbe, szóval azóta nem nagyon voltam netközelben, csak amennyit munka előtt, után (alatt), szóval sem írni nem volt időm, mások blogjait olvasni sem sok, úgyhogy most van mit pótolnom. Melóban beindul az élet, de majd igyekszem. Természetesen alkotni sem nagyon volt időm, lehetőségem, remélem hamarosan ez is változni fog. :)

Sok-sok jó élmény (és némi negatívum a végére)

Fantasztikus egy hetet töltöttem Németországban legjobb barátnőmmel és még néhány nagyon kedves emberrel. München fantasztikus, pezsgő város, szinte minden sarkon teraszokkal és sörkerttel. Hatalmas, de rengeteg a zöld terület, a parkok. Egészen más, sokkal lazább, kellemesebb mentalitás, mint nálunk, és persze mindenhol az elmaradhatatlan müncheni sörök. Én hátránnyal indultam, mert alapvetően nem szeretem a sör ízét, de azért a mindenféle citromosak engem is meggyőztek :) Voltunk állatkertben is, buliztunk, sokat "városnéztünk", de természetesen jó lett volna még pár helyet megnézni, de 6 teljes nap azért kevés Németország 3. legnagyobb városára. Ráadásul egy napot egy közeli városba kirándultunk, hogy egy közel 9éves álom váljon valóra - barátnőmmel ennyi éve szeretnénk visszamenni megnézni a Neuschwanstein-i kastélyt :) És most sikerült!

Rövid (?) képes beszámoló jön erről a néhány nagyszerű napról, íme:

Kastélyos hangulat

Ez "csak" egy szolid kis kastélyka, szinte csak egy nyári lak

Amikor valóra vált az álom :)

Örülünk, hogy itt lehetünk

A környék is csodás volt

Az álomkastélyunk

Parkok, eső :) jó ilyenkor fotózni

Hangulatkép München főteréről

Népviseletet is próbáltunk

Száguldás, BMW

Állatkertben

Szökőkutak mindenfelé

Parkok, eső, megint

Parkban, itt még az eső előtt

Belvárosi pillanatkép

Aztán azért mióta itthon vagyok, kicsit vegyesebb a kép, jó élmény még, hogy újra elkezdtem valamit mozogni, sportolni, bár eddig még csak kétszer voltam lent a kondiban barátnőkkel, de nagyon lelkesek vagyunk, úgyhogy remélem, tartós lesz a dolog :)

De hogy ne legyen ennyire egyszerű a dolog és az élet, kaptunk egy jó kis beázást a nyakunkba itthon a felső szomszédtól, aminek "hála" pont az én szobám ment leginkább tönkre, úgyhogy most gyakorlatilag ki vagyok költöztetve onnan. :( elkeserítő és lehangoló a dolog, de azért majdcsak túléljük. Ilyenkor gondolkodik el az ember, hogy milyen lehet, amikor másoknak az egész házát, az egész életét viszi el a víz... A miénk legalább kiszárad, remélem hamarosan, és akkor visszapakolhatunk. Szurkoljatok, hogy minél hamarabb visszaköltözhessek az én pici szobácskámba! :)

Szinte hihetetlen

hogy holnap indulok Münchenbe. Megkezdődött ugyanis a jól megérdemelt szabadságom, vagyis igazából ez pont azért van, hogy mehessek Németországba. Nem vagyok az a nagy utazós, eddig talán 3-4 alkalommal voltam külföldön, de ez most nagyon kell, ez a hét most igazi kikapcsolódás, feltöltődés lesz, legalábbis nagyon annak ígérkezik, kirándulások, bulik, városnézés, és főleg barátnők, jó társaság. Nagyon várom már. Természetesen viszek fényképezőt (amihez Molika gyönyörű tokot készített - meglepő módon zöldet -, amiért nagyon hálás vagyok!), úgyhogy lehet, hogy már a hét közben teszek fel néhány képet (ha lesz időm, energiám), de amikor hazajövök, akkor biztosan. Egy kis ízelítő a célpontok közül, Neuscwanstein-i kastély:


Aki szintén nyaral, annak jó kikapcsolódást, aki pedig marad itthon, annak kellemes hétvégét és jó pihenést kívánok! Legyetek jók, majd én is igyekszem! :)

Elmaradások és játékok

Hát bocsánat, csak most tudtam erőt venni magamon, hogy hosszabban is írjak az elmúlt napokról, vagyis inkább a múlt hétvégi drótos foglalkozásról. Milyen fura, hogy múlt vasárnap volt, sokkal régebbnek tűnik. Ez a fránya meleg, úgy tűnik, minden erőmet kiszívta, még az időérzékem is megzavarodott. Egyébként jó kis hétvége volt, legjobb barátnőm hazalátogatott, már több hónapja nem találkoztunk, pénteken végre összeültünk néhányan, beszélgettünk, iszogattunk, hajnalban lángost ettünk (nesze neked, norbiápdét!), nagyon kellemes, jó kis program volt. Vasárnap pedig mentem Pestre Cleo-hoz egésznapos drótos foglalkozásra. Heten voltunk tanulni vágyó vendégek, ez is egy nagyon kellemes nap volt, kellemes kerti környezet, mintha nem is Pest lett volna, a csajok mind jófejek, és sok dolgot megtanultunk, az alapoktól természetesen, de már így is szép dolgok születtek. Aztán innen pedig gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni, nehogy elfelejtsük a tanultakat. Kell még beszereznem jobb eszközöket, fogókat, aztán már csak a gyakorláson és a kreativitáson múlnak a dolgok. Persze ha lesz még lehetőség, menni fogok Cleo-hoz tanulni, ha máshol nem, majd a Pecsában ősszel.
Itt pedig büszkén mutatom első alkotásomat:

Ő volt az ebéd (bográcsgulyás), amit Cleo apukája készített, nagyon finom volt!

A műveim közelről. A legelső munkám ez a medál volt, rózsaszín ásvány gyöngy befoglalása (és csak hogy kilógjak a sorból, csakazértsem türkiz követ választottam - egy kedves kislány ismerősöm mondaná egyből: mert a rózsaszín a legszupcsibb szín a világon!)

Aztán egy gyűrű, nagy zöld gyönggyel - egy hasonlóval kezdődött a szerelem köztem és a Cleo-ékszerek között... Természetesen ez még csak egy lelkes amatőr szárnypróbálgatása, Cleo közelébe sem érhetünk még...

Ő pedig egy sárgaréz gyűrű, amilyen egyszerű, annyira szép, nem hittem, de nekem végül ő lett a kedvencem a vasárnapi termésből.

Aztán a kikapcsolódások után persze megint jöttek a dolgos munkanapok, a dögmeleg, amitől az ember nem tud gondolkodni... De hogy legyen jó is, a hét elején megérkeztek a gyönyörű organza virágaim, egy hajguminak, egy pedig kitűzőnek. Hát nem csodaszépek?! Itt is köszönet értük Lidérckének!

De azért én is alkottam, bár egyetlen pár fülbevalót sikerült összehoznom az elmúlt napokban, ezt a rózsaszín üveggyöngyös csigavonalas darabot. Feltettem meskára is, hátha valakinek megtetszik.

Végül pedig két játékot ajánlok a figyelmetekbe, érdemes jelentkezni mindkét helyen.

Lidérckénél két lehetőség van nyerni, vásárlási utalványt vagy ezt a csodaszép barna-türkiz táskát.

CSJ pedig a szülinapját ünnepli azzal, hogy játékot hirdetett, nagyon szép és egyedi bross a nyeremény - nézzetek be hozzá is!